A WWF egy kampánya a fotográfia technikai sajátosságait használva hívja fel figyelmünket a kihalófélben lévő állatfajokra. Érdekes kreatív megvalósítás, hogyan válik egy pixelből, a digitális kép legelemibb egységéből egy szomorú, de művészileg kiemelkedő, figyelemfelhívő kampány. Egy képpont, ami sokmillió társával karöltve részletgazdag és valósághű képet ad alapesetben a környezetünkről, a sorozatban fordított értelmet nyer és alkotóelemek számának hiánya drámaian szemlélteti a másféle, -élő egyedek számának- valósághűségét.
Több képpont, részletgazdagabb látvány. Kattints a nagyításhoz! (Fenti kép)
A kreatív projekt lényege: a WWF számára Yoshiyuki Mikami annyi pixelből alkotta meg az adott fajokat, ahány darab még életben van belőlük. A pixel a képi információ alapegysége. Magyarul egy képpont.
Minél több képpontot rögzít a kamera, annál részletgazdagabb a felvétel. A 21. században az a természetes, hogy egy digitális kép esetén több millió pixelről beszélünk, több millió képpont épít fel egy képet alapesetben.
DE NEM ITT …. SAJNOS!!
A kép minél pixelsűrűbb, annál jobb. Kattints a nagyításhoz!
A WWF nagy port kavart kampánya nem tegnap szüketett, de időről időre, felkapja a média. Talán nem véletlen, sajnos egyre időszerűbb a mondanivaló, 2022-ben még szomorúbb a kihalóban lévő állatok helyzete, mint a kampány születése idején. Yoshiyuki Mikami art director több díjjat is kapott a nagyszerű kampány megvalósításáért.
A legtöbb fotón már kivehetetlen az állatok alakja. Úgy tűnnek el védett fajok, ahogy az alacsony pixelszám miatt vállnak felismerhetetlenné képek. Több felvételen konkrátan bármi lehetne, teljesen felismerhetetlen. Inkább néz ki valami fura színsablonnak. Vagy annak a mezőgazdasági művelésre átalakított parcella terület légifotójának, aminek kapcsán veszik el az állatoktól életterületüket.
És sajnos itt a lényeg. Az állatvilág, a védett, őshonos fajok eltűnésével a földbolygó is olyan felismerhetetlen hellyé vállhat, mint a pár színes négyzeből álló „állatfotók”.
Óriáspanda – 1865 pixel
Amur Leopárd – 60 képpont = 60 példány
Hogy is mondtuk pár sorral feljebb?
„Minél több képpontot rögzít a kamera, annál részletgazdagabb a felvétel.”
Minél többféle állat vagy példány alkotja egy térség faunáját, annál nagyobb a biodiverzitás, annál „részletgazdagabb a felvétel” .. ja párdon ez utóbbi fotókra vonatkozik… vagy mégsem?
Ahogy emelkedik a 21. században a kamerák felbontása, pixelszáma és természetes a milliós képpont rögzítése úgy válik természetessé, hogy különböző állatfajok példányszáma esetén nemhogy milliós, de már ezres nagyságrendről sem beszélhetünk.
Galapagos pingvin – 2000 képpont
A teljes kampány összes fotója megtekinthető ezen a linken.
Az állat és bolygóvédelemről további érdekességeket olvashatsz a WWF Magyarország oldalán
Kezdő Fotó Tanfolyam
- Magas szintű tudás rövid idő alatt
- Remek hangulatú csoportok
Legnépszerűbb képzéseink
Photoshop Oktató Szoftver
- Photoshop tanár, aki mindig kéznél van!
- Saját időbeosztás
- Ultramodern módszer
Photoshop + Lightroom tanfolyam
- Tudatos utómunka
- Profi fotós tanárok
A lecke, interaktív anyag szerzője:
Gyulai Bence Márton a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjas fotográfusa, fényképész tanár, fotós rendezvények rendszeres meghívott előadója a FotóBetyár iskola alapítója, házigazdája, a hazai minőségi fotó oktatás élharcos betyárja!
Angol fotós oldalunk: VisualGansters.com
